Család

Gyerekek & énidő

Életem egyik legnagyobb és legszebb döntése, hogy ilyen sok gyerkőc anyukája lettem. Mi a klasszikus családképben hiszünk, noha a miénk átlagon felüli létszámmal rendelkezik :-). 

Én kimondottan jól érzem magam, hogy ennyi lurkó vesz minket körül. Olyan jó érezni egyszerre négy gyermek ölelését, imádom, mikor szombat reggel együtt ugranak az ágyunkba, a közös lustálkodás öröméért. A mindennapi vacsorák és beszélgetések elmaradhatatlanok, ekkor mindenki elmeséli, mi történt vele aznap. Hatalmasakat szoktunk nevetni vagy éppen vigasztalunk valakit, ha csalódás érte. Egy születésnap vagy karácsony olyan hangulattal járnak ekkora családban, hogy szavakkal leírni nehezen lehet. Ezekben a pillanatokban szoktam nyugtázni magamban, hogy az anyaság a világ legjobb dolga.
Természetesen ennyi csemete rengeteg tennivalóval, logisztikával és odafigyeléssel. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy soha nem fáradok el és nem telik be az a bizonyos pohár. Dehogyis nem! Túl is csordul néha, mint minden rendes családban :)
Az otthonunkban már kora reggel, akkora zsibongás van, hogy azt el sem tudjátok képzelni :-) . Éppen ezért mindig fél órával előbb felkelek, mint ahogy ébresztem a csapatot. Szükségem van egy kis magányra, ahhoz, hogy magamhoz térjek, megigyam csendben a kávémat és felkészüljek arra, hogy pillanatok múlva hangos lesz a ház. No, pontosan itt van a titok, ami számomra elengedhetetlen, az énidő.
Életem legfontosabb és legszebb feladata, hogy anyává lettem, e köré építem az egész életemet. Mindezek ellenére szükségem van arra, hogy magamban is legyek vagy olyan programokon vegyek részt, ami gyerekmentes. Csak így tudok megértő, odafigyelő, nyugodt mami maradni. Ha nem lazíthatnék, pihenhetnék egy picit, akkor egy idő után biztosan feszült lennék, aminek a családom,leginkább a gyerekek innák meg a levét. Éppen ezért számomra fontos, hogy jól érezzem magam a bőrömben, ha harmóniában vagyok magammal, akkor a gyerekeim is a legjobbat hozzák ki magukból. Egyensúlyt kell találni az anyaság és önmagunkra szánt idő között, hisz nem csak mami vagyok, hanem NŐ is.
Nem kell itt nagyon extra időtöltésre gondolni, éppen elég egy vacsora, mozi vagy egy kerti party a barátainkkal. Esetleg színház, kiállítás vagy koncert a férjemmel. De az is csudajó, amikor kettesben vagyunk otthon Istivel, mert anyukám unokázós hétvégét tart.
Ezeken a pillanatokon kívül minden percem a gyerekeké, a családé, az otthonunké, ami teljes egészében kitölti a mindennapjaimat.
Éppen ezért minden maminak azt tanácsolnám (ha tehetek én ilyet), álljatok meg egy pillanatra és fordítsatok magatokra is időt. Csináljatok olyan programokat, tevékenységeket amiben kedveteket lelitek vagy egész egyszerűen  ki tudtok kapcsolni. Néha ki kell szállni a mindennapok körforgásából és feltöltődni, hogy a gyerekeinknek boldog anyukái lehessünk.

6 hozzászólás

  1. Timi

    Szia Kriszta,
    Örülök, hogy rátaláltam a blogra! Bár nekem csak 3 gyerkőcőm van, jó volt olvasni a soraidat és érezni a belőle áramló harmóniát! Nekem ezen még dolgoznom kell! 😊

  2. Panka

    Kedves Kriszta! Az instán már jóideje követlek (ott ez vagyok én :-) : https://www.instagram.com/anna.gonczy/) nagyon örülök, hogy immár a blogodat is olvashatom. Szeretem a képeidből és a soraidból áradó harmóniát, életszeretetet. Én több, mint 10 éve vezetek blogot a családunk hétköznapjairól, igaz, sok-sok éve már zárt a blog, meghívóval olvasható csak. Ha érdekel, neked természetesen szívesen küldök hozzáférést. :-) Hétköznapi sorok, a mi szintén nem éppen kicsi családunk hétköznapjairól. :-)
    Bennem a waldorfos kapcsolódásotokkal kapcsolatban ébredtek kérdések, bár mi távol járunk ettől az úttól, mégis vannak részletei, amik nagyon szimpatikusak, és általában véve úgy gondolom, sok helyről építkezhetünk, ami jó, az csak hasznunkra válhat. :-) Ezeket a kérdéseimet esetleg majd privátban föltenném neked. :-)

    • Timi

      Kedves Panka,
      Engem érdekelne a blog, ha nem gond! Előre is köszönöm ha kapok hozzáférést! 😍
      Szép napot:

      Timi

      • Panka

        Kedves Timi! Semmiképp nem szeretnélek megbántani, de az a helyzet, hogy név és arc nélkül, csak úgy a teljes ismeretlenségből nem szívesen adok már meghívót senkinek. Jelenleg 90%-ban személyes ismerőseim olvassák a blogot, plusz néhány olyan virtuális ismerős régi babablogos berkekből, akikkel valamiféle személyes kapcsolat alakult ki. Már azzal is kilépek a saját szabályaim közül, hogy Krisztának felkínáltam ezt a lehetőséget, de így, hogy hónapok óta követem a képeit, amiket névvel és arccal vállal, nem érzem őt teljesen ismeretlennek, és van egyfajta képem arról, hogy kinek is adnék kulcsot a mi kis zárt naplónkhoz. Biztos vagyok benne, hogy valójában nem szolgálsz rá a bizalmatlanságomra, így tényleg kérlek, hogy ne bántódj meg rajta, de komoly okkal zártam be a blogomat jó 8 éve, gyakorlatilag zaklatni kezdett kommentekben olyasvalaki, aki előtte egy teljesen átlagos, jóhiszemű olvasónak tűnt. Ez nekem egy nagyon komoly lecke volt, akkor megtanultam, hogy határt kell húznom a magunk védelmében. A blogunkon mély, személyes gondolatokat is megosztok a gyerekeimről, magamról… Sokak kérését utasítottam vissza akkor és azóta is, így úgy gondolom, velük szemben is igazságtalan lenne, ha most hirtelen mégis bárki számára elérhetővé tenném a blogot. Kérem a megértésedet, és jó szívvel, szeretettel ajánlom a fent is linkelt insta oldalamat, ha szeretnél megismerkedni négygyermekes mindennapjainkkal, ott olyan mélységben tárom csak a nyilvánosság elé az életünket, amit egyelőre úgy érzem, tudok vállalni bárki előtt. Köszönöm! <3

  3. Szentjobbi Kriszta

    Kedves Timi,
    Jó, hogy itt vagy velünk :).
    A harmónián én is munkálkodom, nem jön az mindig magától. ;) Talán éppen ezért olyan vágyott dolog. Az oda vezető út szépségének vagy nehézségének megélése, leginkább a fontos számomra.

    Gratulálok a 3 gyerkőcödhöz ♡

    Ölellek, Kriszta

  4. Szentjobbi Kriszta

    Kedves Panka!

    Nagyon örülök, hogy megosztod velem a blogod elérhetőségét. Szívesen olvasnám :)

    Szép napot! Kriszta

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.