Család

Jesszus, dehogy vagyunk mi tökéletes család!

Már egy ideje forgattam magamban ezt a témát, de most jutottam el arra a pontra, hogy legszívesebben kikiabálnám magamból, MI SEM VAGYUNK TÖKÉLETES CSALÁD! Sőt, szerintem ilyen titulusú familia nem is létezik.

Természetesen harmóniára, rendre, szeretetre, nyugalomra, egészséges életmódra törekszem a legjobb tudásom szerint, mint minden édesanya, de ez nem valósulhat meg mindig. Mindez egy vágyott idea, amiért sokat kell tenni. A rengeteg erőfeszítés ellenére sem jön el minden esetben a várva várt Kánaán… Szerintem ez rendjén van így, hisz ha folyton rózsaszín köd lengené körbe az életünket, milyen unalmassá válna! Kellenek a hegyek, amiket el kell hordanunk vagy a piszok mély gödrök amikből ki kell másznunk, annak érdekében, hogy újra szépnek lássuk a világot.

 

 

Sokszor kapok tőletek végtelen kedves üzenetet, miszerint: ” Olyan eszményi és tökéletes az életünk, hogy csinálom mindezt, mi a titkunk? ”
Azt ne felejtsétek el, hogy amiből megítéltek azok fényképek, amiket a szép pillanatainkban készítek!
Akkor szeretek képeket lőni, amikor ideális a hangulat, a helyszín és szeretném mindezt megörökíteni a családunk számára. Imádom nézegetni a gyönyörű képeket nemcsak magamnál, hanem mások galériájában is. Soha nem jut eszembe gépet ragadni, amikor a gyerekeim veszekednek, sírnak (ne adj isten verekednek), mert higgyétek el előfordul ez minálunk is.
Ezekben a helyzetekben a tűzoltás az, amire koncentrálok! Ilyenkor van a legnagyobb szüksége a csemetéimnek arra, hogy a teljes figyelmemet rájuk fordítsam, segítsem megoldani a helyzetet, vígasztaljam és megöleljem őket! Ebben az esetben egy cseppet sincsen helye a kamerának  az én gondolkodásmódom szerint.
Nálam is alakul úgy, hogy kicsúszik a lábam alól a talaj és elegem lesz mindenből. Van, hogy kiabálok, veszekszem, elfáradok, kibukok és a hátam közepére sem  kívánom az egész napot. Velem is ugyanazok a dolgok történnek a mindennapokban, mint minden mamival, akik néha megkérdőjelezik, hogy jó anyák e vagy lelkiismeretfurdalásuk van, mert szerintük más sokkal jobban míveli az anyaság mesterségét.

 

A mi házasságunk sem egy minta házasság, igaz 18 éves korom óta szeretem, imádom a férjemet és számomra a legjobb, legideálisabb társként tekintek rá, ennek ellenére nálunk is vannak hullámvölgyek. Naná, hogy vannak néhanapján veszekedések, halkabb :) ajtócsapkodások, mint minden rendes párkapcsolatban :). Fontosnak tartottam, hogy lássátok ezt az oldalunkat is, mert így tudtok rólunk kerek, egész képet kapni.

 

 

Ami számomra és a családom számára leginkább fontos hitvallás, hogy nincs baj ezekkel a hullámvölgyekkel, a mélypontokkal, ettől még nem imádjuk egymást kevésbé, hisz mindez az élet része.
Viszont elengedhetetlen, hogy a problémáinkat meg tudjuk oldani, feldolgozni és soha ne adjuk fel! Figyeljünk egymásra, fogjuk meg a másik kezét és együtt tegyünk azért, hogy megoldódjanak a minket körülvevő kalamajkák, nehézségek.  Éppen ettől az összetartástól és kifogyhatatlan szeretettől lehet tökéletes az amúgy baromira tökéletlen családunk ;)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.